Hiteles fordítás, hivatalos fordítás
Tisztázzuk a fogalmakat
Gyakran fordulnak hozzánk azzal a kéréssel, hogy külföldi ügyintézéshez dokumentum fordítására van szükség. Ilyenkor a fordító első kérdése az, hogy pontosan milyen fordítás kell az adott külföldi szervnek ahhoz, hogy foglalkozzanak az üggyel: hivatalos vagy hiteles. Az esetek 90%-ában a megrendelő meglepetten teszi fel a kérdést, hogy „nem mindegy”? A rövid válasz pedig az, hogy nem.
Mi (vagy inkább ki) a különbség?
Magyarországon a 24/1986.(VI. 26.) MT rendelet, valamint 7/1986. (VI. 26.) IM rendeletfoglalkozik a szakfordítással és a tolmácsolással. A hiteles fordítással kapcsolatban a 24/1986.(VI. 26.) MT rendelet 5. szakasza az alábbiak szerint rendelkezik: „Hiteles fordítást, fordítás hitelesítését, valamint idegennyelvű hiteles másolatot - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda készíthet”. Ennek értelmében Magyarországon jelenleg kizárólag az OFFI jogosult hiteles fordítás készítésére.
A rendeletet tovább olvasva azonban egy enyhítést jelentő kitétellel találkozunk, hiszen a 6/A szakasz kivételt tesz lehetővé: „Cégkivonat hiteles fordítására, valamint a cégjegyzékbe bejegyzendő adatoknak és cégiratoknak az Európai Unió bármely - a cég választása szerinti - hivatalos nyelvére történő hiteles fordítására a szakfordító vagy szakfordító-lektor képesítéssel rendelkezők is jogosultak.”
Így tehát cégiratok vonatkozásában, az EU bármely hivatalos nyelvére történő fordítás esetén fordítói szolgáltatást nyújtó vállalkozás is készíthet hiteles fordítást. A fentiektől eltérő típusú iratok és nem EU-s nyelvek estén hiteles fordítás készítésére vagy valamely fordítás hitelesítésre azonban nem rendelkeznek felhatalmazással.
A fentiektől eltérően hivatalos fordítás készítésére fordítói szolgáltatást nyújtó vállalkozások a fordítandó dokumentum jellegétől és témájától függetlenül jogosultak. A hivatalos fordítás elkészülését követően a fordítás teljességét, helyességét és a forrásszöveggel megegyező voltát pecsét tanúsítja.
Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy a jogszabály a „hivatalos fordítás” fogalmát nem ismeri, kizárólag a hiteles fordításról rendelkezik, vagyis ez a fogalom csak hétköznapi értelemben létezik.
Mikor van szükség hiteles fordításra és mikor elegendő hivatalos fordítást készíttetni?
Tapasztalataink szerint hiteles fordításhoz leginkább Magyarországon ragaszkodnak államigazgatási és közigazgatási szervek. Külföldi ügyintézéshez többnyire elfogadják az egyéni fordítók által készített hivatalos fordítást is. A fordítás megrendelése előtt azonban minden esetben érdemes egyértelműen tájékozódni, hogy fordítói szolgáltatást nyújtó vállalkozás által záradékolt fordítást elfogadnak-e.
Mitől lesz hivatalos a fordítás?
A hivatalos fordítás megjelenésében különbözik egy normál fordítástól. A célnyelvi szöveg oldalait ugyanis nemzeti színű zsinórral fűzzük össze, majd a zsinórvégekre elhelyezett etikettcímkét pecséttel látjuk el és a dokumentum végére egy rövid záradékot helyezünk el. Ezzel tanúsítjuk, hogy a fordítás helyes, teljes és a forrásnyelvi szöveggel megegyezik, tartalmát és értelmét tekintve azonos.
Comments